Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, hogy nincs helye további német befizetéseknek az uniós költségvetésbe. Németország feszült költségvetési helyzetére és a szükséges megszorítások szükségességére hivatkozott, ami lehetetlenné teszi, hogy az Európai Uniónak további hozzájárulásokat nyújtsanak. Lindner azt is megjegyezte, hogy más tagállamok is hasonló megszorításokkal küzdenek - számolt be a Der Spiegel.
A kormány a lehető leghamarabb benyújtja frissített önértékelését a Bizottságnak - közölte a Portfolio-val az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források és a helyreállítási alap támogatásainak lehívásához szükséges eljárás kapcsán. A magyar fél úgy értékeli, hogy az igazságügyi reform elfogadásával teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket, így kezdeményezheti mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását. Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére óvatosabban fogalmazott, míg korábbi hírek szerint lehet még akadály a kormány előtt.
A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.
Civilekkel, a versenyszéfra szereplőivel, a kormány tagjaival, önkormányzati vezetőkkel is egyeztettek az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának tagjai budapesti látogatásukon. Mint jelezték, a vizsgálat nem a kormány ellen irányul, hanem az uniós költségvetést védik a demokratikus elvek mentén. Azonban a testület tagjai missziójuk végén arról számoltak be, hogy számos problémát látnak, amelyeket a jogállamisági eljárás ellenére sem rendezett a magyar kormány. Így a bizottság sajtótájékoztatóján a delegáció tagjai arról beszéltek, hogy elvárják a helyreállítási tervben megfogalmazott 27 szupermérföldkő maradéktalan végrehajtását. A legtöbb kritikát a diszkriminatív versenyjogi környezettel és a források igazságtalan, "politikavezérelt" elosztásával fogalmazták meg. Mindez pedig negatív hatással lehet a magyar uniós források kifizetésére.
Az Európai Parlament szavazni fog arról a jelentésről, amely a pénzügyi tranzakciókra és a nagy multinacionális vállalatokra kivetett új adókat szorgalmazza a 2024-es költségvetés finanszírozása érdekében, amely a megnövekedett felelősségek - többek között a gazdasági biztonság és a védelem - miatt feszített helyzetben van. A jelentést Valérie Hayer, francia Renew frakcióhoz tartozó EP-képviselő terjesztette be, aki szerint az, hogy az EU költségvetése a blokk GDP-jének csak 1%-a, jelentősen korlátozza a közös uniós fellépést.
Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.
Szakértői szinten megszületett a feltételes megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a horizontális feljogosító tételekhez szükséges reformokkal kapcsolatban. Fontos lépés ez az uniós kohéziós források nem felfüggesztett részének lehívásához. A Népszava értesülései szerint a politikai jóváhagyás szükséges még Brüsszeltől, ahol még lehetnek viták. A Portfolio megtudta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn már tárgyalt is Didier Reynders jogérvényesülésért felelős EU-biztossal.
A gazdasági válságok voltak a legnagyobb partnerek eddig Magyarországon abban, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás. A válságok közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló́ trendet mutattak, például a 2010-2020-as időszak egészére nézve sem lehet következetesen csökkenő trendet megfigyelni. Trendváltás nélkül, ilyen tempóval viszont egyáltalán nem reálisak a 2050-es klímacélok. Ezt az Európai Unió is tudja, éppen ezért köti a támogatási rendszerét energiahatékonysági, kibocsátáscsökkentő, fenntarthatósági programok megvalósításához. A Green Policy Center elemzése szerint több ezer milliárd forint még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az RRF hiteleiből, a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelmi bevételekből, a magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból. A pénz tehát meglehet a zöld átállásra, de nem mindegy, hogy mire költjük. A finanszírozási kérdésekről április 25-én, a Sustainable Tech konferencián is szó lesz.
A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.
A közös agrárpolitika (KAP) uniós kifizetéseinél is problémák vannak a magyar összeférhetetlenségi szabályokkal és közbeszerzésekkel az Európai Számvevőszék jelentése szerint. A KAP-pénzeket nem függesztették fel a jogállamisági eljárás részeként, így rossz előjel, hogy itt is problémákat azonosított az Európai Számvevőszék.
Megkapta az Európai Bizottság a magyar kormány Erasmus és Horizont-programok kiszabadításáért tett vállalásait. Azonban úgy tudjuk, hogy elsőre nem találták elégségesnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál felajánlásokat. Az uniós támogatások lehívásához szükséges igazságügyi reformnál folynak a tárgyalások, de várják Varga Judit szakminisztertől a legújabb javaslatokat. Február elején az OECD is megkezdte a magyar lépések értékelését, és március elején sorra utazhatnak ki a magyar miniszterek. A határidő viszont egyre jobban szorítja az Orbán-kormányt, a legutóbbi kormányzati befektetői prezentáció is első féléves lezárással számol.
Több milliárd forintot mozgatott át a kormány, hogy egyes uniós projektek önköltségi, vagyis a magyar állam által biztosított részét átírja. Debrecen belvárosának átépítése, út- és csatornaépítések, valamint ipari park fejlesztése is bekerült a lajstromba.
A múlt héten jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány döntött, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tagságáról lemondanak a miniszterek és egyéb kormánytagok. Azonban Brüsszel egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Erasmus és Horizont uniós programok felfüggesztését eredményező helyzetet milyen módon kívánja rendezni a kormány. Lépni kell az ügyben, mert ez tovább odázhatja az uniós kohéziós források kifizetését.
Megoldódhat az Erasmus+ és a Horizont programok uniós blokkolása, miután Navracsics Tibor területfejlesztései miniszter bejelentette: a miniszterelnök abszolút támogatja” az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében a vagyonkezelő alapítványok esetében. Brüsszeli források a Portfoliónak jelezték, hogy világosan fogalmaznak majd más döntéshozók összeférhetetlenségével kapcsolatban is.
Navracsics Tibor brüsszeli egyeztetésen világosan jelezte az Európai Bizottság két képviselője is, hogy mit kell javítani a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályainál. A kormány uniós főtárgyalójává előlépett miniszter jelezte is, hogy ezeket a kormány végrehajtja. A Portfolio brüsszeli diplomáciai forrásai szerint körvonalazódik, hogy mikor jöhetnek források, de itt lehet még egy csavar.
Az Európai Unió tagállamai azt a tájékoztatást kapták, hogy a blokknak jogában áll legalább 33,8 milliárd euró értékű orosz központi banki eszközt felhasználni átmenetileg az ukrajnai újjáépítés költségeinek fedezésére - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Írország és az Egyesült Királyság közös eltökéltséggel törekszik arra, hogy megalkossák a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást- jelentette ki Michael McGrath ír pénzügyminiszter a Jeremy Hunt brit pénzügyminiszterrel folytatott első találkozóját követően csütörtökön, számol be a Bloomberg.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
Az Európai Számvevőszék vizsgálatot indíthat, hogy az Európai Bizottság elég hatékonyan védi a blokk pénzügyi érdekeit a joglálamisági eljárások keretében. Brüsszel két tagállammal szemben kezdte meg a feltételességi eljárást, de Magyarország az egyetlen ország, amely egyelőre nem kaphat se kohéziós pénzeket és helyreállítási forrásokat. Mindez további nyomást helyez Brüsszelre, hogy erős kézzel bánjon az Orbán Viktor vezette kormánnyal.
Az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc szerint nem Orbán Viktor miniszterelnök rendszere korrupt, hanem csak egyes emberek azok. Profi szakemberek felvételét ígéri, hogy hatékonyabban fellépjenek a csalások ellen. Azonban szakértők szerint kérdéses a szervezet függetlensége, valamint hogy kellő jogosítványokkal rendelkezik a korrupció elleni harchoz, amelytől a magyar uniós források függenek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
